Oldal tetejére

+36 30 570 8791, +31 6 23361812

Soós Tamás


Aki felfedi az alkotás mögött megbújó embert

Soós Tamás vagyok, írással 2006 óta foglalkozom. Szabadúszó újságíróként dolgozom, írásaim többek közt a Magyar Narancsban, a Filmvilágban, az Origón, és a Revizor kritikai portálon jelentek meg. Többnyire kulturális témákban publikálok, filmekről, zenékről, könyvekről, színházról. Az újságírásban elsősorban az interjú- és portrékészítés érdekel, izgalmas felfedezni és felfedni az alkotás mögött megbújó embert.

Az írás számomra belső kényszerből fakad, olyan önkifejezési forma, amellyel a sajátom mellett mások gondolatait is el lehet mesélni. Az írás még mindig a kommunikáció legárnyaltabb formája: ki lehet vele fejezni, amit élőszóban csak esetlegesen tudunk kimondani, amit máshol talán nem mernénk. Vagy nem úgy, nem olyan őszintén, pontosan, átgondoltan. ANAGYBETŰS segít abban, hogy az ember átgondolja az életét, és megőrizze a történetét: továbbadja a családjának, vagy akár a húsz évvel későbbi önmagának.

Beszélgetés Kulka Jánossal

„Elsősök vagy másodikosok lehettünk, amikor Szabó István előállt egy furcsa gyakorlattal. Tizenhárman voltunk az osztályban, és mindenkinek fel kellett menni a színpadra, és csinálni valamit, amivel ébren tartja az osztálytársai érdeklődését. Ha valaki elunja, akkor tapsol egyet. Én maradtam a végére, és paráztam, mert semmi ötletem nem volt. Amúgy is tehetségtelennek éreztem magam a főiskolán, és az osztálytársaimmal is fura volt a viszonyom, mert túl könnyen kerültem be, ezért nagy volt a szám. De aztán felmentem a színpadra, és arra gondoltam, hogy most mindenkivel elbeszélgetek – és semmit nem csináltam, csak néztem őket. Az idő megállt, a kezem se mozdult, csak néztem hosszú percekig az Incze Jóskát, a Bubik Istvánt, a Lang Györgyit. Valamelyik vicces osztálytársam persze beletapsolt, mire lecseszte a Szabó. Hát nem érezte, micsoda pillanat volt? Nem fogalmazta meg, de Szabó is megérezte, hogy van bennem valami mondanivaló, amit át tudok adni pusztán azáltal, hogy valakinek a szemébe nézek. Ez volt az első pillanat, amikor úgy éreztem, hogy igen, tudok valamit.”

http://www.revizoronline.com/hu/cikk/5672/beszelgetes-kulka-janossal/

 

2017 ANAGYBETŰS minden jog fenntartva