Az íráshoz való vonzódásom 18 évesen kezdődött. Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy az íróasztalfióknak írni olyan, mint fürdőkádban énekelni. Amikor a blog-kultúra népszerűvé vált, megragadtam a lehetőséget, „kiszálltam a fürdőkádból” és elkezdtem végre mások előtt énekelni. Mindenki szerencséjére csupán átvitt értelemben.
A blog remek módja az önkifejezésnek, és az sem elhanyagolható szempont, hogy ezen keresztül rengeteg gyakorlatot szereztem az írás terén. 2010 óta üzemeltetem a Padparadsa Astrology-t, ahol asztrológiai témákon keresztül igyekszem megszólítani az embereket. Az asztrológiának köszönhetően elsősorban a rejtett összefüggések és a lélektani motivációk érdekelnek.
Almás pite édes illata töltötte be a konyhát.
Az almát a szomszéd fája alól gyűjtötte, apró volt, sérült, zöldessárga, mégis ebből sült a legfinomabb sütemény. A nyitott ajtón kifelé gomolygott a gőz, befelé a csípős, ősz végi levegő.
A levert térdű, fonott copfos kislány forró teát szorongatott a kezében, és a kályha mellé vackolta magát. Talán a kelleténél hangosabban vacogtatta a fogait, amíg tartott a szellőztetés.
Végre becsukódott az ajtó, a nagymama a hokedlin helyet foglalt, felkockázta a sütit, és a gyerek elé tolta.
– Mesélj valamit! – kérlelte a lányka.
– Mit meséljek, mit szeretnél?
– Hát, a cirkuszosat! – hangzott az örök válasz.
A cirkuszos nem található egyik illusztrált, keményfedeles mesekönyvben sem, mert igaz történet…
http://padparadsa.blogspot.com
